Nyers vagy főtt súlyt kell mérni?

A nyers és főtt súly kérdése azért fontos, mert főzés közben az élelmiszerek tömege jelentősen változhat. A rizs, tészta, bulgur, köles és lencse vizet vesz fel, ezért ugyanannyi kalória nagyobb kész tömegen oszlik el. A húsok ezzel szemben sütés közben gyakran veszítenek a súlyukból, miközben az energia nem tűnik el. Emiatt nagyon nem mindegy, hogy 100 gramm nyers rizst, 100 gramm főtt rizst, 100 gramm nyers csirkemellet vagy 100 gramm sült csirkemellet naplózol.

A legegyszerűbb szabály: mindig ahhoz az állapothoz mérj, amelyhez az adatbázis értéke tartozik. Ha az étel neve nyers vagy száraz alapanyagot jelöl, akkor főzés előtt mérd. Ha késztermékről, csomagolt élelmiszerről vagy saját receptből mentett adagról van szó, akkor a kész állapot szerinti mennyiség lehet a jó választás.

Recepteknél a legbiztosabb módszer az, hogy az alapanyagokat nyersen vagy szárazon rögzíted, majd az elkészült teljes ételt adagokra osztod. Így nem kell minden tányérnál újraszámolni a teljes lábast, és a maradék másnap is pontosabban naplózható. Ha például 300 gramm száraz rizst főzöl meg, ne a kész rizs 100 grammos értékét keverd a száraz adattal. Rögzítsd a teljes receptet, majd oszd el adagokra.

A KalóriaKontrollban ezért külön fontos a nyers, főtt, csomagolt és receptes logika következetes kezelése. A pontos mérés nem azért kell, hogy örökre grammokon stresszelj, hanem hogy néhány hét alatt megtanuld, melyik étel mekkora helyet foglal el a napi keretedben.